- Miki valami gyrosos kaját enne. - Mondta nekem Bródi a telefonba szombat este, 8 óra körül. És mivel a városunk összes gyroszosával van valami problémánk, nem volt kérdés, fel kellett mennünk a Fővárosba és keresni valami gyorskajáldát a körúton.  Folyt.

A sztori ott kezdődött, hogy István bejelentette, hogy június 7.-ei vasárnapra reggel 9-re legyünk készen jóllakott ovisok módjára és álljunk készenlétben, hátitáskával, esőkabáttal, TAJ kártyával és személyivel, mert jön értünk és meglepetés kirándulás lesz az egész napos program. Folyt.

A facebook ma dobott fel egy 6 évvel ezelőtti emléket, ahol is az alábbi sorokat osztottam meg az idővonalamon: - Terveket mindenki készít, aki nem, az a kudarcot tervezi meg.- A tervezés a jövő befolyásolására tett kísérlet.- A terv egy határidős álom. /Részlet a menedzsment jegyzetből/  

Gondolom már unjátok a Koleszos jeleneteket, ezért hoztam egy picivel korábbi történetet. Folyt.

Erről anno nem írtam a blogomon, de most így, közel 8 év távlatából megpróbálom összeszedni az emlékeimet. Folyt.

Nem tudok elmenni a sztori mellett szó nélkül, akármennyire is clickbait-nek tűnik a bejegyzésem... A múlthéten keringett egy videó egy ausztrál kisfiúról, akit olyannyira szétszekáltak az osztálytársai, hogy az öngyilkosság gondolatával játszott. Cikk Folyt.

Véleményem szerintem nem jó, ha másnap a bejelentkezés után egyből ráírunk az adott személyre (2020: MSN bejelentkezés…Mit tud erről a Z generáció??) hogy: „húúú, de jól éreztem magam veled és remélem, hogy találkozunk még!” Folyt.

    Zene! Ez a rövid sztori ma jutott eszembe a délutáni szunyókálás elalvás pillanatában. Talán az sem kizárt, hogy már álmodtam ezt a flashback-et...