Ez az egyperces jelenet még ez év januárjában történt...

Még ki sem hevertük a kegyetlen szar szilveszteri buli fáradalmait, 4.-én, szombaton már nyelvvizsgára voltam hivatalos városunk Egyetemén. 

Igazából nem árulok el kurva nagy titkot azzal, hogy ez a vizsgám sem sikerült, mindazonáltal ez a bejegyzés nem az én eredményeimről fog beszámolni, sőt leginkább senkiéről, csak leírom ezt a rövid sztorit, mert jót röhögtem rajta magamban.

Folyt.

Szóval ahogy megérkeztem a kiírt vizsgaterem elé, a folyóson már gyülekezett a nép. A jelenlévők 80% még bújta a könyveket - mintha C vitaminnal mennénk a leukéma ellen, de tényleg - én meg az esélytelenek nyugalmával néztem végig az embereken. 

Volt egy csaj, akit elkísért a pasija és a terembe való bevonulásig mást sem csinált, csak nyugtatgatta a csaját, hogy "Jajj, kicsim, úgy is meg lesz, úgy is sikerülni fog. Te nagyon okos vagy!"

Komolyan mondom nem tudtam eldönteni, hogy mi a faszért van a folyóson ilyen kurva meleg, hogy a kazánfűtő van ennyire bebaszva, vagy ezeket ennyire fűti a szerelem?

Tudom én, hogy minden ember másképp éli meg a vizsgáit - én mondjuk egyiket se stresszeltem túl, volt hogy ittasan mentem be szóbelizni, persze nem szépít a sztorin, hogy egyik sem sikerült - de azért egy egyszerű angol nyelvvizsga előtt ennyire bepánikolni?

Aztán eljött az idő, bevonultunk a terembe, majd név szerint kezdték el kiosztani a dolgozatok, majd amikor a tanár a szóban forgó csajhoz ért, a tanár egyeztetett vele a vizsga adatairól.

- XYZ? Lovári? - kérdezte a tanár
- Igen! - Válaszolta a csaj