Nem tartom magam egy pletykás embernek, így a pozitív tulajdonságaim közé sorolom, hogy jól tudok titkot tartani, de most beletört a bicskám.
Folyt.
Nem részletezem, maradjunk annyiban, hogy ezt a blogot is jól titokban tudom tartani, még azok elől is, akik egyébként nagyon közel állnak/álltak hozzám. Jobb is így. Ez az én kis kuckóm.
Na, de ebben a kis kuckóban él az én elfojtott Szerelmem is, akiről a hétköznapjaimban nem nagyon beszélek másoknak, kiváltképp az aktuális barátnőmnek nem (Talán érthető okokból). Csakhogy egyszer egy misszionáriuspózban ez nem jött össze...
2017 tavaszán Lindával volt egy kis utórengése a kapcsolatunknak, ami abból állt, hogy összejártunk dugni. Bár ez a kifejezés ebben a formában eléggé le van sarkítva, ennél azért szofisztikáltabban adtuk meg a módját. Nem megyek bele.
Történt egyszer, hogy épp aktus közben valami érthetetlen okból - a fentebb említett pózban - véletlen kinyögtem azt, hogy:
- Jajj, Csi... - Hagytam félbe a mondandómat, mert tudtam, hogy ebből baj lesz.
Természetesen Linda tudta, hogy kinek az utódja, így azonnal kikerekedett szemekkel megállt és a szemembe nézett.
- Csi?? Csinga???
És ebben a pillanatban rúgott le magáról a jobb talpával, ami pontosan a szegycsontomat találta el...
